Az univerzum legkorábbi csillagainak jeleit észlelték

Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésű antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát. Ezek a csillagok világították meg a sötétségben lévő világegyetemet az ősrobbanás után.

A nyugat-ausztrália Murchison Rádiócsillagász Obszervatóriuma által észlelt hidrogéngáz gyenge jelei a 14 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után mintegy 180 millió éve létezett csillagok jelenlétét mutatták.

A hidrogén volt akkor világegyetem legáltalánosabb építőköve, mint ahogyan ma is. Mivel ezeket a korai csillagokat közvetlenül még soha nem észlelték, az általuk kibocsátott ultraibolya sugárzás megváltoztatta a körülöttük lévő hidrogéngáz tulajdonságait. Ezáltal a hidrogén elnyelte az ősrobbanás után izzásából eredő háttér rádióhullámokat, és lehetővé tette érzékelésüket.

Az Arizonai Állami Egyetem kutatásban részt vevő kozmológusa elmondta, hogy a megfigyelések megerősítették a várakozásokat arról, mikor keletkezhettek az első csillagok. Ezek a csillagok eltérőek lehettek a maiaktól, mert az ősrobbanás után keletkezett ősi primitív gázból képződtek.

A gáz szinte teljesen hidrogénből és héliumból állt. Ezzel szemben szinte az összes későbbi csillag olyan gázból keletkezett, amelyeket a periódusos rendszer nehezebb elemei, mint a szén és az oxigén gazdagították. Az első csillagok nagyon nagy tömegűek lehettek és rövid ideig éltek, színűk kékes lehetett.

A sötét anyag máig sok kérdést vet fel a csillagászok körében. Nem bocsát ki fényt vagy energiát, és úgy vélik, hogy a világegyetem együttes tömegének és energiájának negyedét adja, de ugyanakkor még soha nem figyelték meg.

Általában a csillagkeletkezés hasonló volt a mostanihoz, a gázfelhők összehúzódnak, majd a növekvő nyomás hatására összehúzódásuk lelassul, hőmérsékletük viszont folyamatosan nő, fúziós magreakciókat indítva be. A felfedezés nem jelenti azt, hogy egyes csillagok nem születhettek még korábban. De annyi bizonyos, hogy az ősrobbanást követően még 18 millió évet kellett rájuk várni.

A rádióhullámok jelezték azt is, hogy a világegyetem valószínűleg kétszer olyan hideg volt, mint korábban gondolták, mínusz 270 Celsius-fok is uralkodhatott odakint. A MIT Haystack Obszervatóriumának rádiócsillagásza szerint ez a gáz és a sötét anyag közötti kölcsönhatással magyarázható.